Eger környéki túra- és élménytervek

Teljesen mindegy, hogy az épített vagy a természeti környezet rajongója vagy , családosként egyedülállóként élsz, természetjáró vagy a fürdők szerelmese vagy , imádod majd végigjárni az Eger környéki településeket. De ha csak pihenni szeretnél, biztosan találsz jó programot. A váraktól a borospincékig, horgásztótól a nemzeti parkig, múzeumtól a termálvizű strandig, az ország legmagasabb csúcsától a vízesésig, éttermektől a skanzenig. Felsorolni is nehéz a sok látnivalót, amelyekről visszatérve esténként egy kitűnő szálláson pihenheted ki a kalandos nap fáradalmát.

Íme a mi túra- és élménytervünk! 

 Eger-Bélapátfalva-Szilvásvárad

Bélapátfalva

A ciszterci templom  a 815 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) közelében található. Ez Magyarország egyedüli épségben megmaradt romantikus stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-től kezdve folyamatosan épült.  A késő romantika stílusában épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. Az apátság temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon. 

A városka másik nevezetessége, a Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja.Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg.   A  csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk-vidék csúcsrégiójának vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya. A tanösvényen visszaindulva pár száz méter után a Bükk-vidék csúcsrégiójának északi lejtőit és csúcsait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig akár a Tisza-tó és a Tátra havas vidéke is látszik innen. 

Szilvásvárad

Az erdei kisvasút Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriette-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki egészen a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) leginkább a faanyag, és mészkő szállítására használták. 

Pisztrángos tavak: A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezdett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztésének kezdeti szakasza folyik. 

A Szikla forrás a  Bükk hegység egyik legjelentősebb  vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

A Fátyol-vízesés közelében, a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.

Szilvásvárad egyik legismertebb  látnivalóját, a Fátyol vízesést maga a természet alkotta. A vízgyűjtő területén a csapadékvíz a talajtakarón át szivárog a mészkőbe. A Szalajka-forrás alatti völgyszakaszban, a forrástól kb. 500 méterre összeszűkül a völgy, ahol eredetileg is réteglépcső, vízesés alakult ki.
A karsztforrásokból származó patakok vizéből lerakódott mésztufa lépcsőszerű képződményt alakított ki.

Az Istállós-kői-barlangban bukkantak rá  a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagára: tundraszarvas, barlangi medve csontokra, az ősember kő- és csonteszközeire, használati tárgyaira.  A ma már üres barlanghoz a Szalajka-forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra, ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni!

Verpelét-Feldebrő-Kisnána 

Verpelét Egerszalók szomszédságában található és szintén az Egri Borvidékhez tartozik.

A város nevezetessége a Kovácsmúzeum, ahol a legenda szerint Mátyás király is patkoltatta a lovát Egerbe menet. A Dobó István Vármúzeum 1963-ban megvásárolta Jakab Ernő helybeli kovácsmester szerszámait, amelynek egy részét édesapja, Jakab Péter készítette 1830-1890 között. Ezekkel a szerszámokkal és a kovácsok által készített tárgyakkal rendezték be a műhelyt és nyitották meg 1964. október 25-én. A hiteles berendezéshez segítséget nyújtott Jakab Ernő, aki valaha a műhelyben dolgozott. Olyan speciális szerszámok által szemléltetik ezt a kihaló félben lévő mesterséget, mint a lábbal működtetett fújtató, különféle alakú kalapácsok, kovácssatu, a földbe ásott üllőtőke.

Gasztrotippünk:

Varsányi Pincészet " Tradició és Jövő borház: Verpelét, Dózsa Gyórgy u. 3/1, 3351

www.varsanyipinceszet.hu

Főczény Pincészet: kis családi pincészet fantasztikus borokkal!

Cím: Verpelét, Hegy út 5, 3351

Tel: +36 30 599-5806

www.foczenypinceszet.hu

Kisnána

A falu a török pusztítás után 1716-ban került újból benépesítésre. Az új telepesek Árva megyéből érkeztek és szlovák nemzetiségűek voltak. A kisnánai határ igen jelentős része még erdős volt, ezért a lakosság nagy része rendszeresen az Alföldre ment summásnak. Később egyre inkább teret hódított a hagyományos földművelés mellett a szőlőtermesztés is.

A falu szlovák nemzetiségű lakosságának életét mutatja be a Szlovák tájház, mely a vár tövében található. A ház kb. a 19.század végén épült, melyet 1971-ben restauráltak és ekkor nyitotta meg kapuit tájházként. A lakberendezést a szlovák lakosság által a századforduló környékén használt tárgyakból állították össze. A ház érdekessége a tüzelőpadka, amit addig használtak, amíg meg nem jelent a tűzhely, azaz a masina. A hátsó szoba (zania chiza) szolgált lakószobaként, melynek szerves része a konyhából fűthető kemence. A kemence kuckójában volt a gyerekek fekvőhelye. Az egész család itt aludt, ezért több fekhely (dikó) is el volt itt helyezve. Ebben a szobában láthatjuk a szövőszéket is. A faluban élő szlovákok körében nagy hagyománya volt a szövésnek. Kisnánán termesztettek kendert, melyből a lakosság maga állította elő a ruházatát. A szobában láthatunk guzsajt, rokkát is, melyek a kenderfeldolgozás hasznos eszközei voltak. A tisztaszobában (prenia chiza) található a szépen, magasan vetett ágy. Ezt a szobát nem használták a mindennapok során, így nem is fűtötték.

Továbbsétálva elérjük a középkori várat, mely a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt.

A megújult kisnánai vár terei új rendezvényekhez is méltó helyszínt biztosítanak. A hagyományos nyári rendezvények, mint a várjátékok vagy a baracknap mellett újak is helyet kapnak. A vár méltóságteljes, ünnepi hátteret biztosít esküvőknek. A hagyományőrző programok kedvelőit új eseményekkel is várják a jövőben.

Kovácsműhely

Kossuth utca elején található, a mai műemlék kovácsműhely. Kőből épült, cseréptetős, kéménye téglából épült, döngölt padlója volt. Az ajtók és ablakok eredetiek, valamint kívül a korlát, amihez a lovakat kötötték ki.

Ifj. Szőke Lajos 1919-ben született, ő dolgozott benne. Az épületet 1940 körül építhették, eredetileg is műhelynek készült a kémény tanúsága szerint. Gépek nem voltak, minden munkát kézzel végeztek, a szerszámok 90%-a saját készítésű.

Az eredeti szerszámokkal, fújtatóval berendezett kovácsműhelyt az utolsó tulajdonos özvegye, Szőke Lajosné hagyta az önkormányzatra. A Kossuth utca elején lévő kovácsműhely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Gasztotipp ínyenceknek: Lizi lekvárok Kisnánán!

Lizi és családja 17 évvel ezelőtt jutott arra az elhatározásra, hogy üvegbe zárja a gyümölcsök ízeit. Azóta közel 2 hektáros földterületen gazdálkodnak, hogy bárki, aki kedveli a lekvárokat és szörpöket, télen-nyáron élvezze a valódi, érett gyümölcs zamatát. Lizi és lánya szívvel-lélekkel készíti ezeket a kincseket, mert hitvallásuk szerint ezt másként nem is lehet. 25 féle ízben készülnek a lekvárok, a teljesség igénye nélkül felsorolunk párat, melyek rendkívül népszerűek: eper, málna, szeder, csipkebogyó, som, füge, sárgabarack, kökény, piros ribizli, fekete ribizli, szilva, bodza-szilva, bodza-alma. Sokféle szörp is szerepel a kínálatukban, például fekete ribizli, birsalma, málna, szeder vagy az igazi különlegességnek számító som. A kisnánai vár előtt minden hétvégén megtaláljátok Lizit , ahol a lekvárokat vásárlás előtt akár meg is kóstolhatjátok.